Az utóbbi években a magyar nemzeti parkok nagy népszerűségnek örvendenek, így fel is lendítették a hazai turizmust. Nem csoda, hiszen kis hazánk is büszkélkedik számtalan mesés vidékekkel, amiknek többsége nemzeti parkokban található. Az ország minden táján találunk természetvédelmi területet, és ha elkezdjük összeszámolni őket, meg sem állnunk egészen 10 parkig.
A parkok az ország különböző pontjain helyezkednek el. Ha szeretnénk családunkkal, vagy párunkkal felfedezni valamelyiket, nem kell sokat utaznunk - bárhol is lakjunk. Unatkozni sem fogunk, hiszen nincs két egyforma terület.
Gyors áttekintés
| Magyarország összes nemezeti parkja | Terület | Központ vagy székhely | Budapest távolság |
| Őrségi Nemzeti Park | 440 km² | Őriszentpéter | 3 óra / 260 km |
| Balaton-felvidéki Nemzeti Park | 570 km² | Csopak | 1,5 óra / 130 km |
| Hortobágyi Nemzeti Park | 800 km2 | Hortobágy | 2,5 óra / 190 km |
| Bükki Nemzeti Park | 403 km² | Eger | 1,5 óra / 130 km |
| Aggteleki Nemzeti Park | 202 km² | Jósvafő | 3 óra / 240 km |
| Duna-Ipoly Nemzeti Park | 603 km² | Esztergom | 1 óra / 50 km |
| Duna-Dráva Nemzeti Park | 495 km² | Pécs | 2,5 óra / 230 km |
| Körös-Maros Nemzeti Park | 501 km² | Szarvas | 2 óra / 160 km |
| Kiskunsági Nemzeti Park | 480 km² | Kecskemét | 1 óra / 90 km |
| Fertő-Hanság Nemzeti Park | 236 km² | Sarród | 2 óra / 190 km |
Térkép
Magyarországon összesen 10 nemzeti parkot hoztak létre. A továbbiakban ezekbe nyerhetsz betekintést.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
Őrségi Nemzeti Park
Az Őrségi Nemzeti Parkot 2002-ben alapították, és Őriszentpétert választották székhelyül. A térség magába foglalja az Őrség, Rába folyó völgye, Vendvidék és a Szentgyörgyvölgy környékét is. Székhely: Őriszentpéter. Távolság Budapesttől: 260 km / 3 óra. A park honlapja.
A park egy széles dombságon terül el, amin több mint 200 forrás és 15 patak található. A parkon belül több mint 13 tanösvény közül választhatsz, melyeknek mind megvan a maga különlegessége. Ezek közül hármat szeretnénk kiemelni, amik szerintünk kihagyhatatlanok:
- Ság hegyi geológiai és természetismereti tanösvény: A Ság-hegyen ez a két tanösvény található, melyek együttesen alig tesznek ki 600 métert. A bazaltbányához vezető úton információs táblák mesélnek a hely történelméről és kialakulásáról. Továbbá az Eötvös Loránd turistaház mellett a terület növény-és állatvilágáról is olvashatunk.
- Óriások útja tanösvény: Ez a tanösvény a Széles-kő és a Kalapos kő hegyvonulatai között terül el. Találkozhatsz misztikus barlangokkal, érdekes sziklaalakzatokkal és kőfülkékkel is, melyek a Sibrik-vártól a Kalapos kőig tarkítják az utat. Az ösvény jól bemutatja a Kőszegi-hegység növényvilágát és a park madárismereti és madárvédelmi céljait. A túra nagyjából 2 kilométer hosszúságú, így bőven jut majd energia és idő, hogy egy másik tanösvényt is felderíts.
- Sárgaliliom tanösvény: A Sárgaliliom tanösvény az Őrségben található, és közel 6,2 km hosszú. A terület kulturális és természeti értékeit nagyon jó bemutatja, az út Velemértől Magyarszombatfáig vezet.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Kis-Balaton medencéje és a Keszthelyi fennsík. Székhelye Csopakon található, amit 1997-ben hoztak létre az 57 ezer hektáros terület igazgatására.
Természetvédelmi területek sora övezi, a térségben közel 25 ökoszisztéma viselheti büszkén ezt a címet. A park talán leghíresebb része a rég óta védett Tihanyi-félsziget. A terület kialakulását az egykor aktív vulkáni működés tette jellegzetessé. A hévforrások működésének nyomai még mindig megtalálhatóak az úgynevezett gejzírkúp képződmények formájában. A félszigettől észak-nyugatra fekvő Pécselyi-medence, a hagyományos gazdálkodási módokról híres, többek között a borászatáról is.
A terület flóra és faunája igen változatos, a medence élőhelyül szolgál többek között a gyurgyalagnak, a bíboros kosbornak, nagyezerjófűnek és a pettyes gőtének is. A Tapolcai-medencében található a Szent-György hegy, ahol szintén jól megfigyelhetőek a vulkáni nyomok; bazalttufák, bazaltzsákok és bazaltkúpok veszik körbe a kőtengert, ami miatt tanúhegynek is nevezik.
Kis-Balaton madárvilága páratlan Magyarországon, amiért 1986 óta Tájvédelmi Körzetként funkcionál. A Keszthelyi fennsík főként dolomitból épül fel, amit a szurdokvölgyek és barlangok tesznek igazán látványossá. A park honlapja. Székhelye: Csopak. Távolság Budapesttől: 1,5 óra / 130 km.
Hortobágyi Nemzeti Park
Magyarország elsőként létrehozott nemzeti parkja a Hortobágyi Nemzeti Park, melyet 1973-ban alapítottak és 82 ezer hektáron terül el. Négy tájvédelmi körzetből áll, a Szatmár-Bereg, Közép-Tiszai, Hajdúsági és a Bihar-síki Tájvédelmi Körzet is a Hortobágyhoz tartozik. 1999 óta a Világ Természeti és Kulturális Örökségeinek listáján szerepel, a park igazgatósága Debrecenben székel.
A park legnagyobb részét szikesek és löszpuszták alkotják, rövid fűvel borított sztyeppék. Számottevő területet tesznek ki még a halastavak, mocsarak, holtágak és a nádasok.
Növényvilága elsőre kietlennek tűnhet a hosszan elterülő sztyeppek miatt, azonban őshonos itt a sóvirág, tündérrózsa, békatutaj, nagyezerjófű és a boglárka is. Állatvilága is igen színes, találkozhatunk parlagi sassal, túzokkal és csíkosfejű nádiposzátával is. De élnek itt még hermelinek, ürgék, menyétek és fürjek, őket azonban rejtőzködő életmódjuknak köszönhetően nehezebb észrevenni.
A Hortobágyi vidék híres a haszonállatairól, tartanak itt szürke marhát, rackanyájat, mangalicát, és különböző pásztorkutyákat, például pulit és komondort. A park honlapja. Távolság Budapesttől: 2 óra / 160 km.
Bükki Nemzeti Park
A Bükki Nemzeti Park az Északi-középhegységben fekszik. 1977-ben alapították, így az egyik legrégebbi nemzeti park hazánkban. 40 ezer hektáron helyezkedik el, székhelye Egerben található. Legnagyobb részét tengeri üledékes kőzet borítja, mészkő és dolomit. Majdnem az egész parkot, több mint a 90 %-át erdő borítja. Csere-tölgyesek, hegyvidéki bükkösök és gyertyános tölgyesek nyújtanak élőhelyet a hegyvidék állatainak.
A hegy természetes élőhelye a kerecsensólyomnak, a hiúznak, vadmacskának és szinte az összes Magyarországon előforduló denevérfajnak. Barna medve (ursus arctos) egyre ritkábban látható a hegyen, de azért az igazgatóság előre figyelmezteti a kirándulókat, mi a teendő, ha mégis találkoznál eggyel. A Bükki Nemzeti Park történelmi jelentőséggel is bír, hiszen a neandervölgyi ember eszközeit és a csontmaradványait is felfedezték itt.
Az egyik legnépszerűbb látnivaló a park erdői között zakatoló erdei vasút. A park hegy csúcsain még megtalálhatóak olyan vármaradványok, amiket az idő vasfoga epuszíttott már. Azonban Diósgyőri vár és Hollókői vár tökéletes állapotban vannak és hazánk legfontosabb műemlékei közé tartoznak. Kulturális helyszínként is szolgálnak, több rendezvény és fesztivál is kerül megrendezésre a várak falain belül. A park honlapja. Székhely: Eger. Távolság Budapesttől: 1,5 óra / 130 km.
Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park volt az első, melyet a geológiai képződmények védelmére hoztak létre. Alacsonyhegységi-dombsági szinten helyezkedik el, több mint 20 ezer hektáron. Az itt található mészkő 210-240 millió évvel ezelőtt rakódott le, a karsztjelenségek az ezt követő időszakban alakultak ki. A cseppkőbarlangok és karsztjelenségek ma már az UNESCO Világörökség részeit képezik.
Az Aggteleki-karszton 90 forrás tör felszínre, legnagyobb hozamú vízfolyása a Jósva-patak. Részben emiatt lett Jósvafő a nemzeti park székhelye 1985-ben. A parkon belül 273 karsztjelenség található, amiből 25 fokozottan védett.
Lefelé táguló aknaszerű mélyedések, úgynevezett zsombolyok találhatóak a barlangokban és több barlang is rendelkezik szerteágazó aktív patakrendszerrel. A cseppkövek a mészkő és más karbonátok egyedi kiválásának képződményei, melyeknek több fajtája is változatossá teszi a karsztot. Megfigyelhetőek álló és fekvő cseppkövek, cseppkőoszlopok, mésztufagátak, aragonitbokrok, heliktitek és cseppkőzászlók is.
A nemzeti parkot 2 barlangrendszer alkotja, melyek Szlovákiába is átnyúlnak. Az egyik a Szilicei jégbarlang, ami a világon a legalacsonyabban fekvő jégbarlang, míg a másik a Baradia-Domica barlangrendszer, ami 25 kilométeren húzódik. A park honlapja. Székhely: Jósvafő. Távolság Budapesttől: 3 óra / 240 km.
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Ez a legközelebb eső nemzeti park Budapesthez, igazgatósága innen irányítja működését. A Duna-Ipoly Nemzeti Park völgyek, hegyek és egy síkság is találkozik, így igen változatás élettérrel szolgál. Sok növény és állatfaj található meg itt és sehol máshol az országban, amik megmentésére számos program indult. A park honlapja. Központja: Esztergom. Távolság Budapesttől: 45 perc / 34 km.
A Börzsöny vulkáni tevékenység során alakult ki, legmagasabb pontja 938 méterre rúg. Több mint 300 forrása van, melyek a környező patakokat duzzasztják. A Dunakanyar túraútvonala közel 8 km hosszú, ami érinti a Sas-hegyet, a Kopasz-hegyet, a Bezina-völgyi erdőt és a Nagybörzsönyi kisvasutat is.
A Pilis szintén közkedvelt kirándulópont, főleg a budapestiek számára. Itt található a Rám-szakadék, Magyarország legszebb és legnehezebben járható turistaútvonala. A vonulat 7 km hosszú túrát jelent a szurdokvölgyben, ami alatt megfigyelhetjük a vulkáni rétegek keresztmetszetét. A Visegrádi hegység, az Északi-középhegység legnyugatibb tája, a Börzsönyhöz hasonló kőzetrétegből alakult ki. Az legnevezetesebb kilátója Dobogókő, ami 700 méteres, és gyalog és biciklivel is megközelíthető.
Duna-Dráva Nemzeti Park
A pécsi székhellyel rendelkező nemzeti park az országhatár, a Sió-torkolat és a Dráva mentén helyezkedik el, több mint 50 ezer hektárt fed le. Legnagyobb része dombság és síkság, egyedül a Mecsek és a Villányi-hegység emelkednek ki a domborzaton. A nemzeti park 6 tájvédelmi egységből áll: Gemenc, Béda-Karapancsa, Dráva menti síkság, Barcsi-ősborókás, Lankóczi-erdő és a Zákány-Őrtilos térsége.
Gemenc már 1977 óta védett terület, mint az ország legnagyobb erdővel borított ártere. Az állandó víz miatt füzek, nyárfák, galagonya és szeder talált itt élőhelyet magának. Szürke gémek, békászó sasok és több nagyvad is otthonra talál az erdőkben, mint például gímszarvasok, őzek és vaddisznók.
Béda-Karapancsa térségében az egyik legnépszerűbb látnivaló Mohács és a Mohácsi-sziget. Holtágaktól, úgynevezett morotváktól hemzseg, így sok rész elmocsarasodott. A legtöbb részt azonban itt is erdő fedi, amit az intenzív erdőgazdálkodás nagyban befolyásol. A Dráva menti síkságon akár 15 km hosszú holtágak is lehetnek. A térség látnivalói közé tartozik a Mattyi Madár Emlékpark, ami a magyar ökoszisztémában kipusztult madárfajoknak állít emléket. A park honlapja. Székhely: Pécs. Távolság Budapesttől: 2,5 óra / 230 km.
Körös Maros Nemzeti Park
A Körös-Maros Nemzeti Parkot 1997-ben alapították, szarvasi igazgatósággal, hogy összefogja a terület természetvédelmi kezelését. A park, két részre különíthető el: a Körös vidékre és a Békés-Csanádi löszhátra. A nemzeti park folyói, a Körös és a Maros, illetve az itt található erdők a romániai hegységek lábától egészen a Tiszáig elérnek.
A Biharugrai tavaknak közel 1900 hektáros lefedettsége van. A felmérések szerint közel 42 különböző halfaj található a vizekben. A tavak madárvilága roppant változatos, itt fészkel a gulipán, kékbegy és a szerecsensirály is. Magyarországon csak itt található az erdélyi hérics és a bókoló zsálya, ezért mindkét növényállomány fenntartásáért komoly tevékenységek zajlanak.
A térségben sok a szikes, legelős puszta, amik nagy botanikai jelentőséggel bírnak. A nemzeti park leghíresebb és legvonzóbb természetvédelmi területe a Szarvasi Arborétum, ahova mindenképpen túravezetővel érdemes ellátogatni.
A térség talán legszebb épülete a Szabadkígyósi Wenckheim-kastély. A kastély Ybl Miklós tervei alapján készült az 1800-as évek végén. Az épület udvarán gyönyörű franciakert lett kialakítva, ami legfőképp egy nagy szökőkútból és platánfákból áll. Székhely: Szarvas. Távolság Budapesttől: 2 óra / 160 km.
Kiskunsági Nemzeti Park
A Nemzeti Parkot 1975-ben alapították és a környező megyeszékhelyet, Kecskemétet választották az igazgatóság székhelyének. A táj az ember és természet több százéves kapcsolatát jelképezi és a magasztos Tisza-part sok magyar költőt és festőt is megihletett.
A 48 ezer hektárnyi területből 23 ezer bioszféra rezervátumnak van kinyilvánítva. Ez azt jelenti, hogy olyan fajok megmentésére törekszenek, melyek száma roppant megfogyatkozott az utóbbi években.
Két halastava van, a Fehér-tó és a Csaj-tó, melyek bővelkednek értékes halakban, mint a lápi póc és a réti csík, de él itt ponty, amur, csuka és süllő is. A Fehér-tó nagy hazai jelentőséggel bíró szikes tó, ami a terület mélyedéseiben alakult ki és jellegzetessége, hogy vize nátriumban gazdag és sziki életközösségeknek ad otthont.
A tavak a halakon kívül rengeteg madárfajnak adnak élőhelyet, de vonuló helyként is szolgálnak. Laknak a tavaknál gólyák, szalakóták és túzokok is, de nem ritka az ugartyúk és a kék vércse sem. A parkban élő védett állatok közé tartozik még a vidra, a haris és a kuvik.
A nemzeti park egyik érdekes kirándulóhelye az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A parkban egy egész napra elegendő látnivalóval találkozhatsz, mint például a Skanzen, a Monostor vagy az Árpád emlékmű. A park honlapja. Székhely: Kecskemét. Távolság Budapesttől: 1 óra / 90 km.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
A magyar-osztrák határon fekvő nemzeti park mindkét országhoz tartozik és a tájvédelmi átszervezés óta a terület közös irányítás alatt van. Ez a park is bioszféra rezervátumként van nyilván tartva és a Fertő-tó a Ramsari Egyezmény vadvizei között is helyet kapott. A hazai park igazgatósága Sarródon van 1991 óta, míg az osztrák székhely Illmicben található.
A Fertő-tó Európa legnagyobb tavai közé tartozik, sótartalma igen magas, ezért síkvidéki sóstónak számít. A történelem során többször kiszáradt, és átlagos mélysége a mai napig nem haladja meg az egy métert. A lecsapolások miatt a tó nagy része nádassá változott, amit az utóbbi években igyekeztek megállítani.
A mocsarak és lápos vidékek jellegzetes élővilággal rendelkeznek. A nádas otthonául szolgál a kócsagoknak, bölömbikának, és a vörös gémeknek. A tó legnevezetesebb halfajtái a csuka, lápi póc és a garda.
A Hanság a tótól keletre található, a Duna és a Rába között. Tőzeges, mocsaras felszíne mocsárréteket hozott létre, melyek az idők során jelentősen megrongálódtak az emberi beavatkozások miatt. A nemzeti park igazgatósága a teljes rekonstrukcióra vállalkozott, hogy a növény-és állatvilágot rendbe hozza. A park honlapja. Székhely: Sarród. Távolság Budapesttől: 2 óra / 190 km.
További tudnivalók és érdekességek
További érdekessége a nemzeti parkoknak a Vörös Könyv. Ha egy állat vagy növényfaj kipusztul az idők során és végleg eltűnik a nemzeti park életteréből, akkor azt ebbe a könyvbe vezetik fel. Továbbá fontos tudni, hogy a nemzeti parkok fokozottan védett területein nem szabad letérni a turistautakról.
A parkok karbantartásáról az igazgatóságok folyamatosan gondoskodnak. Főbb tevékenységeik között szerepel a fajok fenntartására való törekvés, a táj és az állatvilág zavartalanságának megőrzése. A nyugodt és tiszta körülmények fenntartásához a látogatók segítségét kérik. A természetjárók állatok és növények gyűjtése nélkül is megismerhetik ezeket a vidékeket.
A szemetelés és a hangoskodás zavarja a vadon élő állatokat és beavatkozik a természet rendjébe. Ezért a természetbarát etikettet minding tartsd be, hogy így neked és másoknak is a lehető legtöbbet nyújthassák a nemzeti parkok.
